7. nap – Los Arcos – Viana – 19,2km, május 1.
Sok minden akadt a hűtőben, saláta, tej, paradicsom, kukoricakonzerv. Nálunk is sok minden volt, mivel jól bevásároltunk előző nap. Ránk ijesztettek, hogy május 1, meg hétvége, hogy semmi sem lesz nyitva. Nem bánom az előre vásárlást, csak hát az is súly…
Borús, hideg időben indultunk el. Egész éjjel szakadt az eső, saras volt szinte végig az út. Nem vehettem fel így a szandált, csak a sár miatt, a terep minősége megengedte volna, és a sarkam is jobban örült volna. Jó tempót haladtunk ennek ellenére, mindig megvártuk egymást, hiszen neki a csípőforgója fáj. Felváltva fájtunk.
Énekeltünk útközben. Mindenféle cserkész meg katonadalt előadtam neki, aztán közös énekek után néztünk. Beatles, Elvis Presley, és társai.
Jól haladtunk.
Volt egy völgy, ami lélegzetelállítóan szép volt! Nem tudom, hogy a fényképek visszaadják-e, amit láttam, de legalább amit láttam, örök emlékem marad, még ha a fénykép fakóbb is.
Viszonylag hamar beértünk Viana határába. Itt egyik jelzőkő mögött találtunk egy kabátot, és a jelzőkőből, meg a kabátból, fűből és egyéb kövekből építettünk egy embert. Vidám embert. :)
Két érdekes dolgot láttam útközben. Az egyik két futó ember volt. Na, nem is az volt a fura, hogy futnak, illetve mégis. Futva csinálják meg a Caminot. Hát öcsém, ekkora két … :) Sajnos nem volt lehetőségem velük beszélgetni, mert elfutottak :DDDD De megkérdeztem volna, hogy mettől meddig futnak egy nap, honnan kezdték a caminot, elmennek (futnak)-e Compostelláig, meg egyáltalán ilyesmiket. Ez tényleg nem normális…
A másik érdekesség, az egy számomra hagyott jel volt. :) Az első az úton. :) Valaki beleírta nagy betűkkel a sárba a botjával, “Ungari – Buen Camino”. :))) Még nem tudom, ki volt az, talán sosem derül ki. :)
Vianában megkerestük az ebben a hónapban egyetlen működő szállást, bejelentkeztünk, közösen főztünk, most pedig Logrono fölött ülve írom ezt a naplót. (Logrono 9-10km) Ez a Viana amúgy nem egy szép hely. A belváros úgy-ahogy, de igazából koszos egy kicsit, meg gyárépületek veszik körbe. Ez látszik is az egyik utolsó képen, amit onnan készítettem, ahol ezt a bejegyzést írom. A távolban látszik kicsit Logrono, meg a szép hegyek.
Nem történt ma más különösebb említésre méltó, inkább a belső gondolataimmal voltam elfoglalva, ott zajlottak dolgok. Letelt a fizikai belerázódás hete, jó, mi? Már egy hete úton vagyok!!! :)))
Szoktam gondolni az otthoniakkal is. Pl, hogy vajon ki van-e már festve a fürdőszoba teteje? Mi újság a nagytatáék házával (jaj, bocsánat, az Ildi házával) :)
Mi újság Vértesbogláron?
Készítettem egy összesítést az első hétre – számokban. Nem mintha ez “fontos” lenne a caminon, mert ez nem erről szól, de jó néha összegezni a materiális dolgokat is, elvégre testben él az ember.
Ezen a heten
-154,7 km-t mentem számításaim szerint (plusz a városnézések, meg néha visszafordulások – ezek nincsenek benne)
-46 € -t költöttem szállásra
- 23,92 € -t pedig étkezésre. (Ami annyiból nem egészen pontos összeg, hogy amim most van, még legalább 2 napig eszem, úgy, hogy nem kell vennem semmit.)
Hát ez az első hetem a számok tükrében.
Üdv mindenkinek!:)
