május 20 – csütörtök – 26. nap – El Acebo – Ponferrada
Reggelinél Beatrice mondta, nem érzi jól magát, a gyomra… Egy másik lány is rosszul volt, úgy tűnik ez “kikerülhetetlen”, tehát mindenki készüljön hasfogóval, pálinkával :))))
Le is itattam reggel szegény lányt, úgy köhögött a pálinkától, hogy azt öröm volt nézni. :) Még széntablettát is kapott, kekszet is, meg az összes anyai jó tanácsom. Remélem hamar rendbe jön.
A többiek előttem keltek útra, de mivel nem volt, csak kb 10 perc közöttünk, reméltem, hogy azért utolérem őket, Johnnal szerettem volna beszélni, Beatrice meg velem, viszont egyikőjüket sem értem utol.
A táj – hadd ne mondjam, tényleg csodálatos. Egyszerűen nem bírok betelni vele. Kitűnő alap és kitűnő háttér a “belső munkához”, nézni ezeket a káprázatos virágokat, hallgatni a madarak énekét (mennyei muzsika!), elveszni a tájban…Nem csak nekem tetszett a mai szakasz különösképpen.
Másoktól is hallottam, és egymástól is kérdezgettük Molinascea városába beérve, hogy “ugye milyen szép volt?” meg “húú, neked is tetszett?” Új virágfélét is láttunk, nagy fehér, barna pöttyökkel, illetve egy lila, buzogány szerűt. Bárcsak ismerném a madarakat hangjuk alapján!
Egész sok madarat közelről is megcsodálhatok, mert nem nagyon félnek az embertől, és nekünk énekelnek az út menti bokrokra-fákra ülve.
A színek, és a madarak éneke teszi mindezt igazán különlegessé. Azt hiszem, egy életre töltekezem madár-dalból itt. :))
Molinasceában leültem a híd mellett az ártéri fűre, élveztem az életet. Élveztem, mennyire jó itt, élveztem a folyó csobogását, a nap melegét.
Sajnos észrevettem egy újabb hurkot a bakancsomon, ami hamarosan el fog szakadni. Azt hiszem nem fogok cserét kérni, úgy értem nem ilyen fajtára. Ami rettentően kár, mert nagyon megszerettem ezt a típusú bakancsot, olyan kényelmes és jó, de ha ez ilyen, a következő is ilyen szakadós lesz… :(
Molinesecából kifelé menet elkezdtem nézegetni a szállésokat, hátha meglátom Johnt, vagy Beatricet. Elyseora nem számítottam, ma hosszú napot akart menni, innen Ponferradától még 16-18 km-re levő városba. Így futottam bele egy szállásba, ahol a hospitaléros nagy örömmel fogadott, mikor megtudta, hogy magyar vagyok.
Gyorsan megmutogatta a képeslapokat, fényképeket, amelyeket magyarok és mások is küldtek neki. :) Valamint, amiről híres ez a hely: Ratzinger járt itt még nem pápa korában, és köszönetképp ő is írt egy képeslapot a hospitalérosnak, még 2000-ben, de a furcsa nem is ez, hanem ahogy aláírta: “Future Pope Benedicto XVI.” Nem csak a képeslap másolatát, hanem az erről szóló újságcikkeket is lefotóztam. Vajon igazi? :)))
Ponferradába nagy kerülőút vezetett, de legalább nem az autóút mellett (ott megy az alternatív útvonal). Már nagyon sültem a napon, gondolkodtam, mitévő legyek?
Tovább menjek-e a többiek miatt, vagy maradjak “egyedül” a “tömegszálláson”? (200 fős szállás van itt, emiatt nem jöttek ide a többiek, mert, hogy tömegnyomor van. Hát, nincs itt semmi tömegnyomor, 4-esével vagyunk egy szobában, és nagyon jó a hangulat!). Végül megszálltam itt. Így, korai nap-zárással volt időm mosni, kényelmesen fürödni, enni, és még Johnnal is találkoztam. Együtt ebédeltünk, mindenféléből, amit vett a boltban. A bejegyzésekben is utolértem magam, most megyek közösségi életet élni.
Nagyon jól érzem magam. Igazán az elmúlt napok-hét az, amely valahogy olyan érzést ad: belerázódtam a caminoba. Na, nem voltak az első hetek sem ízetlenek, nem teltek azok sem csak meneteléssel, de valahogy mostanra lassultam bele, mostanra érett meg bennem sok gondolat. Holnap kezdődik az öregkor-szakasz. :)
Nagyon-nagyon jó itt!
Mindenkinek ajánlom, gyertek, csináljátok végig. Ha lehet, ne idén nyáron, mert tömegnyomor lesz a szentév miatt, de ha máskor nem jön össze, vagy különösen emiatt szeretnétek jönni, akkor gyertek, jó lesz, mert a camino olyan, amilyennek lennie kell! Gyertek!!! Csak annyi pénz kell hozzá, amit otthon is fordítanál a megélhetésedre. Plusz egy jobb bakancs és hátizsák. A többi, nem érdekes.
Elgondolkodtatok már azon, hogy annyi zarándokút, túraútvonal, a caminonál hosszabb-rövidebb, szebb-vagy kulturálisan értékesebb út között miért pont a Compostellai zarándokút lett “A Camino”? …
